DEFINÍCIÓK
Ws, wattszekundum:
SI (és nem ISO) mértékegységrendszerben: Joule, azaz J. Legyünk büszkék rá, és tanuljuk meg, ugyanis csak nekünk, fotósoknak van olyan lámpánk, aminek a teljesítményét így mérik: energiában. A teljes vakuvillanás energiáját adják meg így a gyártók, ugyanis a vakus képet nem a zárszerkezettel, hanem a vaku felvillanásával exponáljuk valójában. Egy picinek számító, 300 J-os stúdióvaku általában 1/2000 s-ot villan. Ugyanezt az expozíciót akkor kapnánk meg elméletben, ha 300 W-os halogén lámpával világítanánk, és 1/2000 s-ot állítanánk be záridőnek. A valóságban a vakuk 15x jobb hatásfokkal dolgoznak, mint a klasszikus halogén lámpák, így 4500 W-os halogénlámpánál kellene 1/2000 s-ot exponálni. Ebből az összehasonlításból látszik, hogy nagyon hatékony fényforrás a fotósok vakuja. Nem kell félni a használatuktól, a kisbabák szemét sem bántja, a festményeket sem fakítja ki. Pontosan azért, mert csak az expozíció ideje alatt világít, sem előtte, sem utána nem bocsájt ki fényt a villanócső. Szemben mondjuk a vakunál sokkal erősebb nappal, amelynek fényét ugyancsak vakuvillanással deríti az igényes fotós.
RAW konverter
Ha nem JPEG-ben fotózunk, hanem haladó fotósként RAW képeket mentünk el, akkor utólag, egy RAW konverterrel lehet képeinkből “mindenki számára fogyasztható” JPEG vagy más formátumú képet gyártani. A RAW konverter sok, utólagos beállítást kínál nekünk, ami a JPEG-ben fotózóknak nem áll a rendelkezésére. Ilyen az utólagos fehéregyensúly-állítás vagy az utólagos expozíciókorrekció. A RAW konverzió azonban tiszta matematika. Persze minden matematikus másképpen számol, és az a szép az egészben, hogy itt a végeredmény lehet más – szemben egy egyenlet megoldásával. Magyarra fordítva: ugyanazt a RAW képet 3 különböző RAW konverter 3 különböző képpé alakítja. Hogy melyik a tetszetősebb? Nos, azt a felvételek témája válogatja. Mi a megoldás a vizuális ínyenceknek? Több konverter megismerése, kitanulása, és használata. Minden témához azt kell választani, amelyik a legtetszetősebb végeredményt adja számunkra. Számunkra! Nem másnak, mert ízlések és pofonok különbözőek. Ragaszkodjunk egyéniségünkhöz és elképzeléseinkhez!
Fotóstáska
Tágabb értelemben lehet testtáska, hátizsák, övtáska, toploader vagy akár koffer is. Bármilyen verzióról is beszélünk, két nagyon fontos feladata van: 1) óvja a fotós felszerelésünk darabjait egymástól és a külső hatásoktól, 2) óvja a ruhánkat a saját maga által okozott kopástól. Utóbbi feladata miatt a legjobb táskák szuper erős műanyagszálai csúszást elősegítő, szilárd kenéssel rendelkeznek. Ugyanakkor ez a kenőanyag egyben vízlepergető hatású is. Aki régebb óta fotóz a szabadban, az már tudja: egy hirtelen jött nyári zápor mindent eláztat, és sokszor nincs idő a táska esővédő huzatát “előcibálni” és a táskára húzni – bármilyen hasznos is ez a védelem. A hóval sem járunk jobban: nem árt, ha a kissé megolvadó hópihék vízmennyisége nem a táskéban köt ki. Jobb tehát drágább, megfelelő védelemmel ellátott táskát választani.
Akkumulátor töltő
Olyan szerkezet, mely energiát lehel lemerült akkuinkba. Olcsóbb formájában ezt nyers erővel teszi, ami nem kíméli pénztárcánkat, azaz akkuinkat. Drágább formájában nemcsak a töltés módja lesz finomabb, hanem az akkut kondicionálni is képes a töltő. Jelzi továbbá, ha az egyik akkunk már rossz, vagy elöregedett. A jó töltő képes külön tölteni az egyes akkukat, és LCD kijelzőjén tájékoztat bennünket a töltés előrehaladásáról, várható végéről, illetve az akkuk állapotáról. Kijelzője pedig háttérvilágítású, ugyanis az akkutöltők legtöbbször sarokban, eldugott helyen teszik a dolgukat, így háttérvilágítás nélkül igen kényelmetlen használatuk. Aki sokat utazik, töltői mellé vegyen villásdugó-adaptereket! Ne egy szállodai szobában érjen bennünket az a meglepetés, hogy töltőinket fizikailag sem tudjuk bedugni a konnektorba.
Záridő
Az expozíciós értékpár egyik eleme. A másik a fényrekesz. A záridő azt az igen rövid, vagy éppen nagyon hosszú, de jellemzően törtmásodpercnyi időtartamot jelenti, amit a zárszerkezet segítségével kivágunk a múló időből. Ami ezen időszakasz (ti. intervallum) alatt történik, az mind a képen van: a statikus témák élesek, a mozgó témák sebességüktől függően élesek vagy bemozdulnak.
Fényrekesz
Az expozíciós értékpár egyik eleme. A másik a záridő. A fényrekesz szemünk pupillájához hasonlít. Sok fény esetén leszűkítjük, kevés fény esetén kinyitjuk. Az objektív rajzát alapvetően megváltoztatja, mert változtatja a mélységélességet és az objektív rajzának szubjektív karakterét is. Egyes objektíveket éppen ezért fotós és fotós más, de általa szinte sosem változtatott fényrekesszel használ.
Portrémarkolat/vertical grip
A fényképezőgépeket úgy tervezik, hogy fekvő kép esetén minden a kezünkre álljon: gombok, tárcsák, kijelzők. Ha álló képet akarunk készíteni, ami arckép készítésénél szinte kötelező, akkor a gépet el kell fordítani. Jóval nehezebb ebben a pozícióban fogást találni rajta, illetve az is baj, hogy a gombok, tárcsák elérhetősége megszűnik, ami nagyon megnehezíti a fotósnak a gép gyors átállítását. Erre pedig szükség van, nem vitás. Maga a kijelző elfordul, ezzel nincs gondunk. A gyártók a probléma megoldásához portrémarkolatot gyártanak. Ezt a gép aljára kell erősíteni. A markolatban van hely egy második akkumulátornak is, ami jól jön: több képet készíthetünk, ami rendezvényfotónál hasznos. Másfelől, a párhuzamosan kapcsolt akkukon csökken az elektromos terhelés, így lassabban merülnek, és az élettartamuk is nő. Természetesen a kézben tartott gép önsúlya is nő, de ez a mai, könnyű gépeknál már nem hátrány. A markolaton megtaláljuk a fényképezőgépen található tárcsák és gombok ikertestvéreit, pontosan ugyanott, ahol fekvő elrendezésben azok a fényképezőgépen vannak.
White Balance (WB)/fehéregyensúly
A bennünket körülvevő fények mind más színűek. Fehérnek látjuk a napfényt is, a szoba világítását is, a holdfényt is. Egészen addig, míg le nem megy a nap, amikor minden narancsossá, vörösessé válik. Vagy ha a LED körtékkel megspékelt csillár mellett feloltjuk a kompakt fénycsöves olvasólámpát, és annak mindjárt lilás-kékesebb a színe, a melegfehérnek titulált sárgás LED izzó mellett. Ilyenkor tehát disszonánsan kétféle színt látunk, mert a szemünk nem tud egyszerre két “fehér fényhez” alkalmazkodni. Így van ez a fényképezőgép esetében is: jó, ha nem keverjük a képen a különböző fényforrásokat, mert színes foltok jelennek meg majd a felvételünkön. Maga a digitális fényképezőgép is olyan, mint a szemünk: egy fényforráshoz képes alkalmazkodni. Automatikusan vagy kézi beállítással is. Ha a beállítás helyes, felvételünk is színhelyes lesz: szemnek megkapó, valós színeket fog mutatni. Ha a beállítás helytelen, valamilyen színes fátyol fog mutatkozni. Ha RAW-ban fotóztunk, utólag is színhelyesre szűrhetjük a képet. Ha JPEG-ben fotóztunk, akkor az utólagos színhelyesbítésre szűkebb körben van lehetőségünk. Szerencsére a mai digigépek WB-automatikája kimondottan ügyes, így ritkábban kell a kézi beállításra támaszkodnunk.